Az aikidóról szülőknek

A gyermek csoportot az a szándék hozta létre és működteti, hogy a gyerekeknek iskola után olyan hasznos elfoglaltságot teremtsen, ami szellemi, etikai és fizikai téren is pozitívan hat a fejlődésükre. A harcművészeti hagyományokat tiszteletben tartva fokozatosan önfegyelemre neveljük a gyerekeket, akiknek meg kell tanulniuk csoportban és egymással dolgozni, meg kell találni, elfoglalni és elfogadni a helyüket a világban, kisebb közösségekben.

Az aikidóban nincsenek ütések és rúgások, különböző technikák végrehajtása történik a támadó félen. A felnőtt edzésen a cél a harcművészet hatékonyságának és a belső fejlődésnek az elérése, az ezen való munkálkodás. Gyerekeknél nem ez a gyakorlás elsődleges célja, hanem az, hogy megtanuljanak az aikidó alapelveivel konfliktusokat erőszakmentes módon megoldani. Fontos, hogy az edzések hatására kialakuljon egy megfelelő testtartás, kiállás, ami általában a konfliktushelyzetek kialakulásának lehetőségét is megakadályozza.

A gyermekek ma sajnos az iskolában is és otthon is szinte állandóan versenyhelyzetbe vannak kényszerítve. Verseny folyik a jegyekért, a szülők figyelméért, szeretetéért. Az aikidóban nincsenek versenyek. A gyermekek öntudatának kialakulását segítjük a gyakorlással, amely a saját erőt anélkül helyezi előtérbe, hogy az bármilyen "letiport, legázolt, megalázott ellenfelet" idézzen elő. Ezáltal válik lehetővé, hogy a gyerekek testsúlytól, - nagyságtól függetlenül együtt tudjanak gyakorolni hetente 2-3 órát egy olyan közösségben, ahol nincsen versengésre szükség sem magában a harcművészetben, sem a játékos gyakorlatokban.

A gyakorlás közege a harcművészeti elvárásoknak megfelelően a gyerekeket helyes tartásra neveli, mozgásra ösztönzi, ezért közvetlenül és pozitívan hat egészségükre. Olyan egészséges gyermek nevelése a cél, aki a nehézségekkel szembenézve rá mer kérdezni a problémára, és mindent megtesz azért, hogy azt önmaga oldja meg mindenféle külső (tanári, szülői, stb.) segítség nélkül. Az egyre szilárduló belső tartással rendelkező gyerek a hiba forrását nem a tanárban és külső tényezőkben, hanem önmagában keresi és találja meg, e folyamatban vállalva a felelősséget saját - akár hibás - döntéseiért is. Így fejlődhetnek a harcművészetek útján járóként olyan személyiséggé, akik mások számára is támaszt, segítséget tudnak nyújtani.